FELKÉSZÍTÉSI TÉMAKÖRÖK

A szóbajöhető és valószínű kérdésekre történő részletekbe menő felkészülés csupán a teljes felkészítés egyik - jelentős - részét képezi. A felkészítési folyamatban ezek mellett számos olyan további téma is szerepel, amelyeket sokan nem tartanak fontosnak vagy nem vesznek figyelembe. Pedig bármely alábbi tényező önmagában is eldöntheti egy állásinterjú kimenetelét.

Az állásinterjúkon tulajdonképpen ugyanaz a teendő, mint a mindennapi életben: igyekeznünk kell magunkról kedvező képet kialakítani a külső szemlélő számára. A különbség csak annyi, hogy  ezúttal szem előtt kell tartanunk a munkaadó által támasztott személyi, szakmai és nyelvi feltételeket, valamint, hogy a pozitív kép kialakításához csupán rövid idő áll rendelkezésünkre, így - a jóízlés határain belül - fokozottan kell hangsúlyoznunk erősségeinket.

A válasz elvileg könnyű, kivitelezése néha mégis nehéz. A "mit ne tegyünk" kérdésre elsősorban az állásinterjúkon még tapasztalatlanabbnak számító pályázók vagy fiatalabbak nem szokták tudni a jó válaszokat. Természetesen semmilyen, az adott szituációban nem elvárható dolgot ne tegyünk: ne öltözködjünk túl lezserül, ne vágjunk az interjúztató személy szavába, ne beszéljünk túl hangosan vagy túl halkan, ne dicsekedjünk a sikereinkkel, de azért ne ijedjünk meg, és ne higgyük, hogy az állásinterjúra felkészülés annyira bonyolult.
A legtöbb pályázó nem tudja, hogy az állásinterjú csupán a második lépés az állásszerzés folyamatában (az első lépés a felkészülés). Az interjú után a harmadik lépést összefoglalóan állásinterjú után teendőknek nevezhetjük. E teendők az interjún elhangzott kérdések újragondolásától a köszönő levél írásán át, a telefonon történő érdeklődésig vagy - a munkaadó esetleges kérésére - újabb dokumentumok beküldéséig terjedhetnek. Ne felejtsük el, hogy az állásszerzés komplex folyamat, amely egészen a munkaadó végleges válaszáig tart.

Az állásszerzés talán a végzős diákok számára a legnehezebb. Nem rendelkeznek sem állásinterjún, sem munkahelyeken szerzett szakmai és kommunikációs tapasztalatokkal, viselkedésmintáik számos esetben még kiforratlanok. A szakmai tapasztalatok hiánya miatt keletkező felvételi hátrányaikat tovább súlyosbíthatja a felnőtt társadalommal folytatott bizonytalan kommunikációjuk és esetleges nyelvi hiányosságaik. Az állásinterjú felkészítés az ő számukra kiemelt fontossággal bír.
Az állásinterjúkon ajánlott ruhaviselet kiválasztása nem tűnik nehéz feladatnak. A legfontosabb figyelembe veendők e tekintetben a vállalkozás profilja, a megcélzott pozíciónak a vállalati hierarchiában elfoglalt szintje, valamint magának az állásnak a jellemzői. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az öltözködés tekintetében a pályázónak nincs túl nagy játéktere: az állásinterjúkon alapvetően az üzleti ruházat számít elfogadottnak, még akkor is, ha a munkavállaló későbbi munkája ezt nem teszi szükségessé (pl. munkavállalás hajókon vagy idegenforgalmi üdülőtelepeken).
Ma már senki előtt nem titok, hogy a felvételiztető cég internetes szakemberei az állásinterjúkra jelentkezőkről akár komoly személyi elővizsgálatokat végezhetnek. E vizsgálatok nyilvánvaló terepei a közösségi oldalak, ahol ma már gyakorlatilg mindenki megtalálható, és amelyek bőséges információkat tartalmaznak akár igen árnyalt és részletes személyiségrajzok feltérképezéséhez is. Éppen ezért javasolt az ezen oldalakon történő szerepelés komoly és folyamatos moderálása, amely magában foglalhatja érdeklődési körünk, hobbijaink megfelelő megjelenítését vagy akár az üzenőfalunkon történő bejegyzések gyakori felülvizsgálatát is.
Számos tévhittel ellentétben a felvételiztető szakemberek nem azt várják a pályázóktól, hogy szolgai módon válaszolgassanak a feltett kérdésekre, hanem többnyire olyan kötetlen hangulatú, ugyanakkor tárgyszerű beszélgetésre törekszenek, amelyeken átfogó képet kaphatnak többek között a jelöltek kommunikációs képességeiről, de akár vitakészségéről is. Ezért érdemes összeállítani azokat a lehetséges kérdéseket is, amelyekkel egyrészt többlet információhoz juthatunk az elvárások tekintetében, másrészt bizonyos mértékig mi magunk is irányíthatjuk a beszélgetést.  
Az állásinterjúk egy speciális részét képezik a fizetési tárgyalások, amelyek - ellentétben megnevezésükkel - nem csak a legmagasabb elérhető fizetés megszerzésére irányulnak. Bár e tárgyalások valóban a pénz körül forognak, komoly mértékben figyelembe kell vennünk a másik oldalt, az általunk a cég számára nyújtható teljesítményt is. Számos példa igazolja, hogy ha az átmenetileg elért magasabb fizetéshez nem járul ezzel arányos, sőt ennél nagyobb arányú teljesítménynövekedés, az elért eredmény a visszájára fordul: nem fizetéscsökkenés, hanem akár állásvesztés következhet be. A fizetési tárgyalásokon érdemes tehát betartani a mértékletesség és fokozatosság elvét.
Ha eddig eljutottunk, jó úton vagyunk a kiszemelt pozíció megszerzéséhez, hiszen átjutottunk az első szűrőn. Ez azonban még nem jelent biztos sikert, újabb felkészülésre lesz szükségünk. A felkészülés menete ezúttal már túllép a szokásos kérdéskörökön: olyan speciális személyi és szakmai témákat igényel, amelyek komoly súllyal esnek latba a végső kiválasztáskor.